(forrás: Várnai Myrtill Adrienne: „A 12 gátló parancs – Ismerd meg, oldd fel és szárnyalj szabadon!” c. könyve saját praxisa, valamint Bob és Mary Goulding munkássága nyomán)
Ez a gátló parancs eltéríti az útjáról, életpályájáról az embert és nem az lesz belőle, aki szeretett volna lenni valójában. Nem találja a helyét, bizonytalan a párkapcsolatban is akár, mivel másnak kellett lennie, mint amilyen valójában lett volna, ha megkapja a szükséges elfogadást.
Ennek feloldása ahhoz kell, hogy a munkahely, hobbi vagy egyéb foglalatosság folyamatos megkérdőjelezése megszűnjön és az ember azt kezdje el csinálni, amit akar, ami a hivatása. Mindaddig nem tudja, hogy mihez kezdjen az életével.
Ugyan van egy munkahely, de az illető nem motivált benne, így nincs tényleges karrier építés és megelégedés sem. Ebből folyamatos hiányérzet támad, esetleg kompenzálások, akár függőségekkel. Elégedetlenség érzet jellemző, olyan mintha csak lézengene az életben és még hobbija sincs. Lehet, hogy gyökeresen mást csinálna, mint amihez ért vagy amit tanult, de nem meri vagy külső körülmények miatt nem tudja megoldani a változást.
Nemi szerepkört is érintheti, nem csak az életutat. Ha esetleg nehezen tudja egy nő a nőiségét megélni vagy kimutatni, csinosan felöltözni, mert nem érzi, milyen is nőnek lenni. Férfiak esetében szintén az önképpel kapcsolatos bizonytalanság jelenik meg, akár öltözködésben, akár férfi szerepkörökben. Túlságosan alkalmazkodó alkat miatt nem tudja a megadni azt a biztonságérzetet, amit egy férfitől vár a nő.
Nemmel kapcsolatos elutasításból is eredhet (nem lányt, hanem fiút vártak, fiús nevet kapott, pl. Györgyi; vagy nem készültek lány névvel és rögtönöznek), vagy a tanulmányi életszakaszban történő túlzott beavatkozás eredménye is lehet. Egy erőteljes szülői karakter áll legtöbbször a háttérben, aki irányítani akarja a gyerek fejlődését, személyiségét és nem fogadja el annak természetes, egyedi csodás világát. Mássá akarja formálni, mint ami kibontakozóban van a gyermekben.
Szülő a jószándéktól vezérelve akár teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatja, hogy mit szeretne a gyereke. Akár abból eredően, mert a saját meg nem élt álmait szeretné a gyermek révén megélni vagy pedig azért, mert a másik utat, választást jobbnak tartja valamilye szempontból, legyen az hangszer, szakkör, sportág, iskola, munkahely vagy pár kiválasztása. A gyermekként ki nem bontakoztatott utakat akár évtizedek múltán is felemlegetik az így felnőtt gyerekek, mert erős késztetésük volt abba az irányba, de nem élhették meg és az alternatív út, amit a szülő választott, nem volt örömteli számára.
Az el nem fogadásról szól a gátló parancs! A szülő képes idővel akár szeretet vagy pénzmegvonással (örökségből kizárással) is büntetni a már nagyobb gyermekét, vagy akár az unokát is, ha olyat cselekszik vagy választ, ami a szülőnek nem tetsző. Játszma és érzelmi zsarolás nem ritka eszköz.
A gátló parancs kialakulásáról érdemes tudni, hogy a gyermekre már a várandósság ideje alatt hatással tudnak lenni azok az elvárások, amelyeket támasztanak vele szemben kimondva vagy kimondatlanul. Érzik a feszültséget, az anyai szorongást. Már ekkor beépülnek a személyiségébe az érzékelt dolgok. Pl. már az anya hasában elkezdi fiúsra formálni a testét, hogy apa is elfogadja, mert édesanya azon izgul, hogy a lány gyermeket édesapa nem fogja úgy szeretni, várni. Később fiús dolgokat művel inkább, sportban is olyat választ, esetleg a szülők tudat alatt rövid hajjal és fiús ruházatban járatják inkább, megtartva őt a fiús szerepben. Az apa esetleg úgy szólítja a leány gyermekét is, hogy „fiam”, vagy akár férfi néven szólítják, becézik, pl. Jancsi. Ezzel személyiség és identitászavart okozva. Vagy az apa vagány, de a fia csöndes, visszahúzódó fajta és ezt nem tudja elfogadni az apa.
Ha esetleg valakinek a nemével gondja van, érdemes utána járni, hogy megkapta-e ezt a parancsot. Fiús öltözködésű lányoknál gyakran megtalálható ez a gátló parancs.
A gátló parancs abban az esetben is kialakulhat, ha a gyerek valamelyik szülője nevét kapja meg és ő lesz a „Kisjózsi”, „Petike” stb. Függetlenül attól, hogy milyen motiváció van mögötte a szülők részéről, a gyerekben el kezd dolgozni egy megfelelési vágy, hogy olyanná váljon, mint az adott szülője és hogy nem elég jó úgy, ahogyan van.
De az összehasonlítgatás nem csak az azonos nemű és nevű szülővel eredményezheti ennek a gátló parancsnak a kialakulását, hanem akkor is ha testvérrel, rokonnal, diáktárssal, szomszéd gyerekkel kerül folytonos összehasonlításra a gyermek. A másik gyerek idealizálásával lekicsinyli a sajátját a szülő, ezzel önbizalomhiányt okoz. Fő üzenet, a „nem jó ahogy és ami vagy, legyél inkább olyan, mint az a másik”.
Az önbizalomhiány és kisebbrendűség érzet kiválthatja, hogy vagy túlalkalmazkodó felnőtt válik a gyerekből, vagy pedig átcsap lázadóba és nagyon hamar otthagyja a szülői fészket.
A kiteljesedéshez elengedhetetlen ennek a gátló parancsnak a feloldása, mert sohasem késő. Megfelelő támogató környezet mellett az élet későbbi szakaszában is el lehet kezdeni valami gyökeresen újat és ezzel elejét venni annak, hogy a következő generáció is magával vigye ezt a gátló parancsot.
