Esetleírások

nyomasztó Párkapcsolatban gyermekre vágyva

Egy 30-as éveiben járó vendégem azért fordult hozzám, hogy ránézzünk a szellemi-lelki hátterére annak, hogy a meglévő párkapcsolatában miért nem jön a gyermekáldás, sőt mi több, miért van egyre rosszabb egészségügyi állapotban leginkább a női szerveket érintően.

Az első beszélgetés alkalmával már egyértelművé vált, hogy olyan mértékű tartós stressznek van kitéve, amit nehéz lenne megúszni a szervezet fizikai és szellemi kimerülése nélkül: rendkívül feszített munkatempóval és nagy felelősséggel járó, komoly elvárásokkal teli, férfias munkakörnyezet mellett egyik napról a másikra kiderült, hogy lakhatatlan az eddigi otthona, ráadásul az akkori párja is nagyon kellemetlen helyzetbe hozta azzal, hogy csak akkor lett volna megkérni a hölgy kezét, ha az már szíve alatt hordozza a közös gyermeküket. Azt várta el a hölgytől, hogy tegyen meg mindent, de MINDENT annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebb és egészségesebb utódot hozza világra neki. A hölgy mindent meg is tett a célért, mert ő is már nagyon vágyott egy babára: keményen edzett, szigorú étkezési előírásokat követett, kivizsgáltatott mindenféle ételérzékenységet és hormonális eltérést, de a sok igyekezet ellenére még sem tudott eleget tenni az elvárásnak. Ez érthető módon nagyon rosszul érintette, azonban olyan mértékben vágyott már a családra, hogy nem vette észre, hogy a meglévő párkapcsolata valójában egyáltalán nem alkalmas arra, hogy megadja azt a szellemi-lelki és testi biztonságot, ami elengedhetetlen ahhoz a lelki békéhez, amely már szabad utat biztosít egy sikeres fogantatáshoz. Alapból rengeteg stresszfaktor volt jelen a hölgy vendégem életében, amelyen nem hogy enyhített volna a párja, hanem nagyságrendekkel rontott. Miután megtörtént vendégemben ez a felismerés, már csak bátorságot kellett merítenie ahhoz, hogy meglépje a szükséges lépéseket. Ehhez pedig kapott egy olyan “véletlen” fentről jövő támogatást, amin maga is megdöbbent, hiszen annyira egyértelmű volt a jel, amit kívülállóként is nehéz lenne máshogyan értelmezni. A közös munkánk során dolgoztunk a szülői mintákkal, megbocsátással, tranzakció-analízissel és Újrahangolással, hogy meg is értse, hogy miért volt képes belemenni egy ilyen méltatlan párkapcsolatba és elviselni mindazt, amit magára vállalt. Nagy segítségünkre volt a 12 gátló parancs működésének felismerése és kioldása vendégemben. Belátta, hogy a szervezete a betegségeken, tüneteken keresztül jelezte számára, hogy a helyzet, amibe került nem fenntartható számára. A szakítást követően új erőre kapott és most már sokkal tudatosabban és magabiztosabban áll neki az Élethez és önmagához.

Az alábbi visszajelzést adta a hölgy vendégem, amikor megkértem, hogy foglalja össze mások számára a közös munkánkat:

“Vilma egy kedves, megértő, kiváló szakember, aki teljes mértékben odafigyel az ügyfeleire és intuitív módon tereli őket a helyes útra. Jól irányított kérdésekkel világít rá az adott probléma gyökerére és segít, hogy a vendég saját maga ismerje fel a helyzetét és dolgozzon annak megoldásán. Nem készen kapjuk tehát a megoldást, hanem az oda vezető utat tárja fel előttünk a mi segítségünkkel, teljes bevonásunkkal. Vilmának minden problémára van megoldási javaslata, melyet személyre szabottan választ ki. Ha a módszer esetleg mégsem válik be, rögtön támad egy újabb ötlete, amivel tovább tudunk lendülni a holtponton. Személy szerint sokat köszönhetek neki, hiszen az ő segítségével sikerült kiszakadnom egy testileg-lelkileg mérgező kapcsolatból és továbblépnem. Örök hálám ezért neki!”

V. (Budapest)

AMIKOR AZ ÖNISMERET ÚTJA RÁVEZET ARRA, HOGY HOGYAN LÉGY ŐSZINTE MAGADHOZ

Amikor azt tanuljuk meg gyermekkorunkban, hogy a mi szükségleteink esetleg nem annyira fontosak, vagy éppenséggel nem azokat a szükségleteinket elégítik ki, amik a ténylegesek, hanem a szülő által fontosnak vélteket, akkor más tényezők összejátszása mellett könnyen előfordulhat, hogy párválasztásnál mi sem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy milyen társra is van igazán szükségünk. Így nem nehéz mellé nyúlni. Itt szeretném megdönteni azt a hiedelmet, hogy minden kapcsolat, párkapcsolat karmikus. Sajnos, nem mindig történik minden a felső terv szerint és igen, vannak olyan véletlenek, amiknek nem kellett volna megtörténniük. Amik hatására letérünk a nekünk kijelölt útról és olyasmibe bonyolódunk, amiből nem olyan egyszerű kikeveredni. Az ilyen helyzetekben nagyon nehéz tisztán látni, főleg ha a neveltetésünk vagy hitvilágunk nem néz jó szemmel bizonyos döntéseket. Ugyan megfogalmazódott benne a válás gondolata, de nem tudta eldönteni, hogy neki kellene-e még valamit tennie a házassága érdekében vagy már mindent megtett és ideje kimondani a búcsút. A 40-es éveiben járó fiatal házas anyuka a közös munkánk során fokozatosan ismert rá a belső működési mintáira, kapcsolatainak minőségére és arra, hogy hogyan lehet igazán őszinte önmagával szemben. Megbizonyosodott arról, hogy a gondviselés azonnal a segítségére jön, ha lebontja magában azokat a korlátokat, amiket korábbi elképzeléseivel támasztott és átadja magát a felsőbb vezetésnek. Közös munkánk során az Újrahangolást és a tranzakcióanalízist alkalmaztuk főleg, továbbá különböző önismereti teszteket és a Bach-virágeszenciákat.

Kérésemre az alábbi visszajelzést adta a közös munkánkkal kapcsolatban:

“Számomra értékes a munkád, mert 100%-ban odafigyelsz, reflektálsz, pont kellően de nem túlságosan empatikus vagy, a fejlődést tartod szem előtt és őszintén, de nem tolakodóan inkább kedvesen, néha humorral mutatod meg, ha valamin el kellene gondolkodnom, vagy másképp lenne érdemes csinálnom. Mivel én semmit nem tudtam a módszerekről korábban, a magyarázatok és írásos anyagok, házi feladatok, kitöltendő tesztek nekem hasznosak voltak és segítettek meglátni azt, hol vannak az elakadásaim, mik azok a rezgések:) milyen a valós megbocsátás.

Összességében bátrabb lettem, nyugodtabb és biztosabb afelől, hogy minden rendben.

Ahogyan vezeted az egészet, az hiteles és jó hallgatni, megnyugtató, szeretetteljes, nekem könnyű önmagamnak lenni a környezetedben.

Az elengedés című könyvért is hálás vagyok Neked, betalált, hasznos volt olvasni, örök darab lesz, amit gyakran leemelek a polcról.”

G. (Budapest)

HA NEM SZERETED MAGADAT, ÚGY A PÁRKAPCSOLAT IS DURVA LESZ

Harmincas éveiben járó egyedülálló férfi, aki a karrierben igen sikeresnek és kiteljesedettnek mondható, olyan komoly önutálatba és megvetésbe került a sikertelen párkapcsolatai után, hogy depresszió miatt pszichológusi segítségért kellett fordulnia. Mindkét komolyabb kapcsolata végén nagyon mélyen sérült, mivel a lehető legtöbbet igyekezett adni partnereinek még akkor is, amikor kimondottan megalázó helyzetekbe hozták. Nagyon vágyott a párkapcsolatra és nagyon értékesnek tartotta azokat. Azonban a másik oldalról olyan partnerek voltak jelen, akik kifejezetten visszaéltek ezzel az odaadással és kizárólag magukra összpontosítottak, azaz nem voltak tekintettel a férfi érzelmeire, esetleges hozott sérüléseire, hanem a saját hozott elvárásainak akarták megfeleltetni őt. Vendégemnél a közös beszélgetések feltárták, hogy mindezek a helyzetek olyan mély, születés előtti családi traumákból fakadnak, amelyeknek a feloldása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a férfi el tudja fogadni a saját lényét. Már az első Újrahangolás konzultáció alkalmával olyan energiáktól sikerült megtisztítani a vendégemet, amelyek egyértelműen hatással voltak depresszív hangulatára. Ezen túlmenően fontos volt a 12 gátló parancs, de főleg a “Ne létezz!” gátlóparancsnak a felülírása is. A továbbiakban a rendszeres Újrahangolás mellett a tranzakció-analízis modellek ismertetésén keresztül tovább sikerült javítani vendégem kapcsolatát idősödő szüleivel is, amely korábban nem volt épp konfliktusmentesnek mondható. Önértékelése sokat fejlődött a közös munkánk során, így már tisztában van azzal, hogy bár értékes dolog a párkapcsolat, de nem mindegy annak a minősége sem, ha jót akarunk magunknak.

Az alábbi visszajelzést adta kérésemre az együtt végzett munkánkkal kapcsolatosan:

“Vilma mind szakmai felkészültség szempontjából, mind emberileg kiváló, segítőkész és empatikus. Nagyon sokat tanultam és profitáltam a közös munkából, különösen kiemelem, hogy segített megoldani több olyan, mélyen gyökerező problémát, amikkel kapcsolatban korábban más szakemberekkel csupán kisebb haladást értünk el.”

Sz. (Budapest)